© Bandee; 2009
A farnadi iskolák rövid története:
Sajnos mivel írásos
emlékeink nem lévén ill. a krónikák hiányosságai miatt, a XVII. század előtti
iskolák, tanítók működési idejét a feledés pora belepte adataink nincsenek. Az
idők folyamán 3 felekezeti iskola alakult: katolikus, evangélikus és református
hitvallású.
Katolikus iskola
Az 1701.évi nagyölvedi egyházlátogatási jegyzőkönyvben a farnadi gyülekezet
iskolamesteri állása az idő szerint betöltésre vár. A következő feljegyzés
Démund nevű kántortanítóról olvasható, aki 1882-ben kezdett tanítani. Az iskola
1890-ben épült, mellette egy lakás a kántortanító részére. 1917-től Kapitán
Béla, Gergely Mária, Szarka Szidónia, Durics László és Komlósi Árpád
munkálkodásáról van tudomásunk. Őket 1925-től Krekó Imre
(1936-tól mint igazgató), Bodó Sándor, akiket 1936-tól Bodóné Warchol Erzsébet,
Bednárik Anna, ill. 1942-től Szabó Árpád követ. 1940-ben az iskolához
hozzáépítenek egy folyosót ill. egy termet.
Evangélikus iskola
Az evangélikus krónikában 1825-ben említik az iskolát először (ez valószínűleg a
régi paplak épületével azonos). Az ezt követő években is számos
említést találunk a működő iskola épületéről, de a legáttekinthetőbb írás
Grendel Györgytől származik, aki 1897-ben - ideérkezésekor - vette át a krónikát
Luppa Lajos kántortanítótól. Lejegyzett egy áttekintést szájhagyomány alapján,
amelyben többek közt időrendi sorrendben sorolja fel az 1825-től addig itt
működő tanítók nevét: Bednárik István, Turcsányi András, Devora János,
Bartalomej Dániel, Liffa Sámuel, Latkóczy Péter, Genyő István, Graff Gábor,
Bobcsek István, Launer János, Bobcsek Sámuel, Luppa Lajos. Grendel György
1928-ig tanított Farnadon, már az 1909-ben felépült új iskola épületében is. Őt
követték Gschweng József (1939-ig) és Jakus Lajos (1945-ig).
Református iskola
A református iskola múltjáról a vallásüldözések idejéből igen keveset tudunk. A
XVII. század első felében iskolamesterét elűzték, tanodáját bezárták (az 1638.
sérelmi felirat ez az esetet szintén felpanaszolja). Előkönyörgő tanítói
1804-től ismeretesek, úgy mint.: Gere József 1810-ig, Czövek Mihály 1833-ig és
Szobonyai Endre 1838-ig, Szabó János 1867-ig, aki kivonatot készítve az 1790-es
kétyi anyakönyvből, lejegyzi a farnadi oskolatanítónak fizetését. 1875-78-ig Pap
Gyulát és Torma Jánost alkalmazták az iskolai teendők elvégzésére. A jövedelmi
és jegyzőkönyvi feljegyzés említést tesz arról, hogy 1890-től a lelkészi állást
Csomasz Gyula lelkésztanító tölti be, akit 1895-ben Patay Gyula lelkész és
egyúttal okleveles tanító (tanítókáplán) követ. 1899-ben Akúcs Istvánról, majd
1901-ben Szabó Etelka okleveles tanítókról ill. Czuczor Ida kisasszonyról
olvashatunk. 1903-ban Szabó Gyula veszi át a stafétabotot, akit Jako Ilona
követ. Mikor férjhez ment a római katolikus Azsaltovics Gyulához, a tanítói
állásából felfüggesztették. Helyére Máthé Gyula érkezett 1909-ben. 1911
októberében, szüleinket, nagyszüleinket is tanító közkedvelt Hadnagy Gyula
tanító úrról olvashatunk, aki Kolozsvárott szerezte meg tanítói oklevelét.
1930-ban megbízatást kapott az igazgatói teendők végzésére. 1933-ban már az új
(ma is látható) iskolában taníthatott, nevelhetett, egészen 1945-ig.
Állami iskola
Az állami iskola működéséről, nyomáról nem ismerünk adatokat. Annyit tudunk az
1945. augusztus 19-i református jegyzőkönyvből, hogy az iskola igazgatója Szabó
Árpád volt. Az állami törvényi rendelkezés alapján a presbitérium az ő
jelenlétében adta át az iskolát és a tisztán tanítói célra szolgáló épületeket,
valamint a leltár szerint felvett iskolai berendezést és tanszereket az akkori
csehszlovák államnak.
Vass Éva, Henzel György, Mgr. Molnár Nádasi Zsófia
Az öreg iskolában
A II. világháború után az iskolákat államosították. A magyar tanítókat
elbocsátották. A magyar anyanyelvű gyerekek is szlovák iskolákban tanultak. Az
1948-as forradalmi események után lehetővé vált a magyar nyelvű oktatás
újraindítása. Községünk magyar nyelvű polgárai 1949 júniusában követelték a
magyar nyelvű oktatást az 1-5 évfolyamokban. Mivel a magyar nyelvű oktatás
nem indult 1949 szeptember elsején, a magyar nemzetiségű szülők nem engedték
gyermekeiket iskolába. 1949.október 1-én a szlovák tannyelvű iskola mellett két
magyar oktatási nyelvű osztály indul.
I. osztály - 1-2 évf. 49 tanuló Imrich Lovecký
II. osztály - 3-5 évf. 63 tanuló Vrábel Márta
Az 1950/51 iskolaévre az 1-5 évfolyamra 156 tanulót iratnak be.
1951. május 15-én az iskola önálló szlovák és magyar iskolára oszlik. Az önálló
magyar tanítási nyelvű iskola igazgatójának Csanaky Károlyt nevezik ki.
Az 1951/52-es iskolaévet már Vrábel Márta igazgatásával kezdi az iskola.
Mellette Góráz Emilia és Tóth Sándor voltak az első tanítók. Ebben az évben már
147 tanulója volt az iskolának:
I. osztály - 1.évf. 27 tanuló Vrábel Márta
II. osztály - 2.évf. 35 tanuló Góráz Emília (Mikla Mária)
III. osztály - 3.évf. 29 tanuló Tóth Sándor
IV. osztály - 4.évf. 30 tanuló Danis János
V. osztály - 5.évf. 26 tanuló Tóth Etel
Még ebben az iskolai évben magalakult a pionírszervezet is 23 tanulóval. Az
ünnepélyes fogadalomtétel május 1-én volt (később ezért nevezték Május 1.
Pionírcsapatnak).
Ezekben az években gyakran váltották egymást a tanítók, legtöbbjüknek még az
érettségije is hiányzott, amit lelkesedéssel, nemzetük iránti odaadással
pótoltak.
Ekkor még az is előfordult, hogy nyáron az iskolában tárolták a gabonát, s ezért
a tanítás csak később kezdődhetett. Az 1955/56-os tanévtől kezdve már Mészáros
Imre az iskola igazgatója.
Az 1957/58-as tanévben már önálló osztályban tanítanak, 160 tanulóval.
Az 1959/60-as
iskolaévvel kezdetét vette a nyolcéves középiskola kiépítése. Eddig a felsőbb
osztályokba a tanulók Nagyölvedre jártak. Rövidesen szűknek bizonyult az egykori
katolikus iskola, s így egy osztály a református iskola épületében kapott
helyet.
A teljes szervezettséget az 1962/63-as tanévben értük el, de akkor már
kilencéves alapfokú iskolának hívták. Iskoláinknak 225 tanulója és 11 pedagógusa
volt. Imre László lett az igazgatóhelyettes.
A legnagyobb létszámot 228-at az 1968/69-es tanévben értük el, sajnos azóta a
létszám állandóan csökken.
Mivel a 60-as években sok falu kap új iskolát, a farnadiak is megkezdték az
utánjárást, ami nem is volt olyan könnyű (1963), mert az építkezés csak 1965
áprilisában kezdődött. A munkálatok nagyon lassan haladtak, mert egyszer cement
hiányzott, máskor pedig munkáskéz. Nagyban hátráltatta az építkezést a közben
kitört szarvasmarha száj- és körömfájás. Mivel a falut elzárták a külvilágtól, a
tanítás is szünetelt az iskolában. A tanulókat 4/5-ös csoportokban a házaknál
oktatták a pedagógusok, ami nagyon megnehezítette a munkájukat.
Az új iskola építése az egész falut lázba hozta. Kivette részét a munkából a
szövetkezet, a kommunális üzem és a lakosság is. Feljegyezték, hogy még a 83
éves Buchlovics István is segített az iskola felépítésében. Végül teljesült a
farnadiak vágya: felépült a 14 tantermes, kétszintes iskola. Akkori szokás
szerint még az ünnepélyes átadás előtti napon is lázasan dolgoztak, hogy
másnapra (1966.szeptember 3-án du. 14.00), amikor az "elvtársak" megérkeznek,
mindent rendben találjanak.
Imre László
Az új iskola
Az új iskolában kapott helyet a szlovák tannyelvű iskola is, melybe a környező
falvakból is jártak tanulók. Az iskola igazgatója (szlov.+ magy.) Mészáros Imre,
a helyettese pedig Anton Pavlovič lett.
A krónikás szerint az 1968-as politikai események nem nagyon éreztették
hatásukat, a tanítás a megszokott mederben folyt. Az 1970/71-es tanévben
Petrezsély László lett az igazgató, a két iskola is különvált, de továbbra is
egy épületben maradt.
Petrezsély Lászlót 1974-ben Gunyics János, majd 1975-ben Pál Miklós váltotta
fel.
A következő tanévvel kezdetét vette az iskolareform, aminek a végén ismét
nyolcéves alapiskola lettünk. Az 1977/78-as tanév kiemelkedő kulturális eseménye
Ady Endre születésének 100.évfordulója, valamint Szilva József - rajzszakos
kolléga képkiállítása a kultúrházban.
Az 1985/86-os tanévtől Vorák Ferenc az iskola igazgatója, vezetése alatt új kerítést és aszfaltburkolást kapott az iskola. A rendszerváltást követően az iskola politikamentes intézmény lett. Megszűnt a pionírszervezet is, viszont megalakult az iskolaszék, melynek Pál Miklós az elnöke.
1991-ben az iskola irányítását Miklós Zoltánné vette át. A következő év legjelentősebb eseménye az iskola területén kialakított "CROSS" pálya. Az ötlet Mácsadi Tibortól származott, aki a kivitelezésben is segített.
1996-ban tanulóink is
bekapcsolódtak falunk első írásos megemlítésének 840.évfordulója rendezvényeibe.
Külön kell szólni az iskolánkon folyó oktatói-nevelői munkáról. Amióta
iskolánkon felsőbb évfolyamok is vannak, szép eredményeket értünk el sportban, a
kultúrában és a különböző tanulmányi versenyeken. Azt, hogy iskolánkon
színvonalas oktatás folyik, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az elmúlt 50
év alatt .. tanulónk szerzett érettségit és .. diplomát.
Az irodalom
népszerűsetés az iskolánkon megrendezett író-olvasó találkozók (Gyurcsó István
1974, Batta György 1979, Balajti Árpád 1988, Tóth Elemér 1988, Keszeli Ferenc
1988) és a rendhagyó irodalmi órák segítették elő, melyeket színművészeink
tartottak. Az említett célt szolgálta a számtalan színházlátogatás Zselízen,
Komáromban, Pozsonyban is.
Az elmondottakon kívül tanulóink rendszeresen úszótanfolyamon (1965-től) és
sítanfolyamokon (1969-től) vettek részt.
A színjátszás alapjait már 1954-ben lerakták a "Hófehérke és a hét törpe" című
mesejáték betanulásával.
A következő évben a
"Jancsi és Juliska" c. mesejáték és a "Csipkerózsika" került bemutatásra. A sort
a "Tapsifüles"-sel folytattuk. Azt, hogy kik tanították be, a krónika nem
említi. 1967-ben a "Furulyácská"-t Petrezsély László és Száraz Lajos rendezték.
A következő évben Imre Lászlóné és Bellus Dánielé felújították "A Hófehérke és a
hét törpe" c. mesejátékot. A "Jávorfácská"-val (1973), amelyet Imréné és Gundáné
rendeztek, részt vettek a járási versenyen is, ahol 3.dijat nyertek. A
színjátszó csoport, mely a József Attila nevét vette fel Miklós Zoltánné és
Gunda Béláné irányításával 1976/77-es isk. évben a Duna Menti Tavaszon a "Táncos
csizma" c. mesejátékkal szerepeltek. A következőn évben Sipos Jenő: Világjáró
Jankó című darabjával eljutottak a Duna Menti Tavaszra.
A tánccsoport 1959-től rendszeresen működött. Alapítói Mészáros Gabriella és
Imre Lászlóné voltak. Rendszeresen gyakoroltak és minden kultúrműsorban
felléptek. A szükséges ruhákat és egyéb kellékeket a szülők készítették. A 70-es
évektől már nevet is kapott : Búzavirág tánccsoport. Az első nagy szereplése
Magyarországon, Nógrádban volt, a szülőkkel így méltóképpen képviselték az
iskolát. A helyi fellépéseken kívül a járási seregszemlén I. helyet szerzett
"Farsangi népszokások" koreográfiával. Részt vett a kerületi versenyen
Ipolynyéken nagy sikerrel. Meghívást kaptak a zselízi Országos Dal és
Táncünnepélyre is. Nagy élmény volt több száz ember előtt fellépni. 1989-ben,
fennállásának 30.évfordulóján ismét siker koronázta a csoport munkáját. A sok
hazai fellépés után a járási seregszemlén II. helyezést ért el.
Imre Lászlóné, Mgr. Pál Miklós, Mgr. Száraz Lajos
A tanulók iskolán kívüli tevékenységét a pionírszervezet irányította. Már a
megalakulása kezdetétől sokrétű, színes munkát fejtett ki. Szeretném röviden
felvázolni, hogy 1951-től 1990-ig milyen eredményeink voltak. Bár sokan elítélik
ezeknek az éveknek a munkáját én mégis azt állítom, hogy azoknak a gyerekeknek
az volt az ifjúsága és az volt a szép. Arra tudnak emlékezni mint gyermekkoruk
örömére.
Talán felcsendül lelkükben,
az a régi nóta.
Boldog idő szép gyermekkor,
jöjj vissza egy szóra.
Az 1951/52-es iskolai évben megalakult a pionírszervezet. Május 1-én 23 pionírt
avattak. Az ezt követő években egyre több tanuló vett részt az iskolán kívüli
munkában. Műsorokat készítettek az egyes ünnepélyekre, társadalmi munkában
vettek részt, érdekkörökben dolgoztak. Az így keresett pénzből főleg
meséskönyveket, társasjátékokat vettek. 1957-ben Horváth Erzsébet irányította a
pionírmunkát. Megrendezték az első farsangi karnevált amely hagyománnyá vált.
1958-ban Mészáros Gabriella lett a pionírvezető. A biológiai körön kívül már az
ügyes kezek és technikai körök is működtek.
1959/60-as iskolai évben megnyílt a 6.osztály a pionírcsapat vezetője Imre
Lászlóné lett. Az esztrádműsorokból és brigádmunkákból befojt pénzből
megvásárolták a pionírszimbólumokat (csapatzászlót, 2 harsonát és egy dobot) A
csapat a "Május 1" nevet kapta, mivel az első pionírokat 1952 május 1-én avatták
fel. A rajzászlókat a szülők varrták. 1966/67-es tanévben megnyílt az új iskola.
A szlovák iskola is 9 éves lett. A közös pionír csapat vezetője Imre Lászlóné,
292 pionír és 128 szikra alkotta a csapatot. Minden munkát közösen végeztünk.
1967/68-as tanévben Szilva József vette át a csapat vezetését. A 80-as években
ismét Imre Lászlóné a csapat vezetője. A járási ifjúsági szervezettől 10 ezer
korona támogatást kapott a PSZ, melyből sátrakat, hálózsákokat és matracokat
vásároltak. Ezek hozzásegítettek a nyári táborozások megszervezéséhez. A jó
munkát a járási szervek oklevéllel jutalmazták. A pionírok többször
meglátogatták a nyugdíjasokat is, egyszer még a lontói öregek otthonában is
voltunk. A járási "Géppisztoly" versenyen a 6. Osztály tanulói bronz érmesek
lettek. Bár pionírjaink minden évben szorgalmasan gyűjtötték a gyógynövényeket a
legtöbbet az 1987-es évben összegyűjteniük (járási II. helyezés és kerületi IV.
helyezés).
Az 1988/89-es tanévben a pionírcsapat elnyerte a járási vándorzászlót.
Ugyanekkor megkaptuk a "Példás kollektíva" kitüntetést is. A pionírok közel 40
éves tevékenysége 1990-ben a PSZ feloszlatásával véget ért.
Imre Lászlóné